A Bokros területén élők száma a XIX.század második felében jelentősen megnövekedett. Ha templomba akartak menni a hívők, vagy a  csongrádi Nagyboldogasszony templomba, vagy az alpári templomba mehettek, mivel ekkor még nem volt sem kápolnájuk, sem templomuk. Mind a két település messze esett a tanyavilágtól, így az út sokáig tartott és körülményes volt.