A Bokros területén élők száma a XIX.század második felében jelentősen megnövekedett. Ha templomba akartak menni a hívők, vagy a  csongrádi Nagyboldogasszony templomba, vagy az alpári templomba mehettek, mivel ekkor még nem volt sem kápolnájuk, sem templomuk. Mind a két település messze esett a tanyavilágtól, így az út sokáig tartott és körülményes volt.

Csongrád akkori plébánosa Hegyi Antal igyekezett segíteni a messze lakók hitéletének gyakorlását. 1895-ben közadakozásból egy kis vályogfalú, fatornyú kápolna építéséhez kezdtek a  Homokon. Igy vált ismertté is: a " Homoki Kápolna ". 1895. október 13-án szentelték fel Jézus Szíve tiszteletére.

Újságcikk és fénykép a 30-as évekből: "  Csongrád nagy kiterjedésű határában a szőlők és a tanyák közt a híveknek önként összeadott fillérein jókora nyilvános kápolna, vagy kis templom épült 1895-ben. Egy vasárnap délután  véletlenül látogattuk meg s a templomocska tele volt hívekkel, kik az egész vecsernyét egy előimádkozóval, énekelve végezték. Épületes volt a népnek buzgósága " eddig az idézet.

Részlet a csongrádi Szent Józsefről nevezett Ferencrendi Plébániahivatal Hálaadás estéjén tartott beszámolójából:

( Sajnos az évszám nem látható az iraton. )

  "A plébániánkhoz tartozó tanyákon már harmadik éve az iskoláknál felváltva minden vasárnap és ünnepnap mondtunk és fogunk mondani szentmisét a következő sorrendben. Minden hónap első vasárnapján az Úrbánúti  Dehere iskolánál, hónapok 2. vasárnapján a Gyójai iskolánál, 3. vasárnap Szent László és Árpád iskolánál, minden hónap utolsó vasárnapján a Bokrosi iskolánál és minden nagy ünnepen. Múlt évben 78 esetben mondtunk tanyán szentmisét és szentbeszédet, háromszor lelkigyakorlatot adtunk a hozzánk tartozó tanyai híveinknek. "

 Valószínű a Homoki kápolna összedőlése utáni évekre tehető a beszámoló dátuma.

Mellé haranglábat és keresztet állítottak. A harangláb állványára két harang került. Mindkettőt Aradon öntötték, majd 1917-18-ban elvitték hadi célokra. Nagyon sok hívő kereste fel a kápolnát és előimádkozóval végezték a szertartást. Tehát nem mindig pap, hanem világi hívő - előimádkozó- vezette az imádságot. Kádár Györgyné feljegyzéséből tudjuk az imavezetők nevét: Ságih  Márton, Gácsi István, id.Lantos Pál, Horvát Rókus, Hegedűs Mihály, Gál Sándor,  Horváth Imre, ifj.Lantos Pál, Kádár György, Guth Mátyás, Lantos Tamás, Kapás Lajos, Buzder János. Az 1910 - 20-as években, ha a városi atya akadályoztatva volt ( egészségi állapota,  vagy  időjárási és útviszonyok miatt )  abban, hogy a tanyasi híveket segítse hitéletük gyakorlásában, akkor az imavezetők segítségével, a szentgyónást és szent áldozást nélkülözve énekeltek szent énekeket és imádkoztak. Később az út- és közlekedési viszonyok javulásával az atyák mindig megérkeztek a városból a szentmisére, a hívők a régi, szép hagyományt megőrizték és előimádkozók vezetésével közösen imádkozva várták és  várják ma is az atyák megérkezését. A további imavezetők: Kapás Lajosné Annuska néni, Horváth V. Lászlóné Rozika néni, id. Kallai Ábelné Juliska néni, Gál Béláné Anna néni,  jelenleg :Kallai Dezsőné Margitka, Mészáros Józsefné Marika,  Stengl Györgyné Valika és Túri Györgyné Ilonka néni.

A Bokrosparti- Gyójai Olvasókör és a Hangya Szövetkezet együtt készíttetett Szlezák László harangöntő mesterrel két új harangot. A kápolna mellett csak az iskola -1873-ban épült- és egy bolt volt. Ettől kezdve a közelbe gyülekeztek a sűrűsödő tanyák. 5-600 hívő is összegyűlt egy-egy ünnepnapon a kápolnában, ezért 1914-ben gyűjtést kezdtek a homoki kápolna bővítésére. Sőt, önálló káplánságot is szerettek volna a bokrosiak, de ez nem vált valóra később sem. Bokros 1936 óta tartozik a Szent József Plébániához, előtte a csongrádi  Nagyboldogasszony Plébániához tartozott.

1941. nagyon vizes esztendő volt és a kápolna vályogfala a belvíz miatt megsüllyedt és ápr.21-én összedőlt. Ezután rövidesen megalakult a Templomépítő Bizottság, amely gyűjtést indított az ujjá építéshez. 1949-ben egy nagyobb templom építését tervezték, amelynek terveit Hartai Nándor el is készítette. ( másutt: Hortay Nándor )

A terv szerint a hossza kb 20m, szélessége 11m volt.( mint a mostani )
Megvásárolták az építőanyagot: 6 vagon terméskövet,  30000db téglát,  104 mázsa meszet beoltva. A többi építőanyag is megrendelve, kifizetve szállításra várt. Az Országos Tervhivatal túl nagynak tartotta a megépítendő templom tervét és az építkezés megkezdését leállította. A  polgármesteri hivatal az összes iratot, mint másodfokú hatósághoz, az alispánhoz felterjesztette az alábbi indoklással: ha a kápolnának nevezett létesítmény kisebb lenne, mint amilyennek tervezve lett, úgy az nem felelne meg a tanyaközponton. Ugyanis a bokrosi határ 5386 katasztrális hold, a lakosság száma 3735 lélek. Az alispán nem határozott. Az engedélykérelem tovább került - ismét - az Országos Tervhivatalhoz, ahonnan július közepén az alábbi válasz érkezett:...az építési engedély visszavonásának követelésétől kivételesen eltekintek, abban az esetben,  ha az Építésügyi Igazgatóság  megállapítja, hogy az építkezés már ténylegesen elkezdődött... A helyszíni szemle megállapította, hogy az építkezés még nem kezdődött meg. Az alispán az építési engedélyt visszavonta, az ott található építési anyagokat a város szeptemberben zár alá vette.

1950-ben államosították a templom telket, amelyről az íratok szerint az egyházat nem értesítették, így a döntés ellen fellebbezni sem tudtak. Ez csak jóval később derült ki, amikor is többszöri próbálkozás után sem engedélyezték a templom felépítését. Az építőanyagot felhasználták az újonnan felépülő falusi házakhoz. (A szerződés értelmében vagy ugyanannyi téglát kellett visszaadni, vagy az árát lehetett volna  később kifizetni. )

Templom hiányában az általános iskola biztosított egy osztálytermet a szentmise megtartására. A régi kápolnából megmaradt és restaurált kegytárgyakkal készítették el az oltárt minden alkalommal. Ezen kegytárgyak közül a Mária szobor és egy Jézus Szíve szobor  néhány kisebb tárggyal együtt szerencsére megmaradt. A sekrestyés feladatait id. Lantos Pál, ifj.Lantos Pál, Kapás Lajos, Balogh Péter és felesége Erzsike néni, jelenleg Drozdik Jánosné Juliska néni látja el. A harangozói teendőket Balogh István és felesége Marika néni, ifj. Balogh István, Kapás Lajos, Buzder Mihály, Balogh Péter, jelenleg szükség esetén Forgó József végzi. Régen az volt a szokás a faluban, ha viharfelhők közeledtek az égen Bokros fölé, akkor   megszólaltatták a  harangokat, hogy a harangok zúgása szétverje, elűzze a viharfelhőket. A haranglábat és a mellette lévő keresztet 1972-ben felújították.  

1968-ban Rácz Mihály - bokrosi méhész és vőfély - saját 300 négyszögöles telkét ajánlotta fel a kápolna számára. A terület egyházi tulajdonba vételét az állam nem engedélyezte, így ismét nem sikerült a templomépítés.

Majd 1983-ban egy neve elhallgatását kérő  hívő, felajánlott hatszázötvenezer ft-t imaház létesítésére. A püspök úr segítségével, a megyei tanács engedélyezte, hogy lakóházat alakítsanak át imaházzá. Az egyház megvásárolta a Hámán Kató u.11.sz. házat, Stengl György és Györgyné tulajdonát, amely átalakítása  után imaházként szolgálta a híveket. 1984.márc.25-én szentelték fel és Assziszi Szent Ferenc oltalma alá helyezték. 1985-ben az imaház kertjében felállítottak egy fémből készült haranglábat, a központból átszállították a harangokat, a régi, szép emlékű haranglábat pedig elbontották.

1990-ben megalakult a Bokrosi Baráti Kör, amely társadalmi - civil - szervezet alapszabályában rögzítette  működésének célját, feladatait. Sok társadalmi munkát végzett, alapítványokat hozott létre, többek között a Bokrosi Templomért Alapítványt. Falugyűlés elé került a templom építés ötlete, ahol sokan jónak találták és támogatták. 1992-ben meghirdették  Urbán Gábor plébános úrral egyeztetve a templom építésére a tervpályázatot. Két jelentkező küldte el pályázatát: Magyar János és Tulok István.

 Az elkészített maketteket nagyon sokan megnézték és véleményt nyilvánítottak. Ez alapján Tulok István  munkája nyerte el a falu lakosságának tetszését. ( a torony hasonlított az eredeti kápolna tornyára ) Közben a régi kápolna  - azóta is beépítetlen telkét - visszakapta az egyház. Az alapkő letétele és felszentelése 1993. november 6-án megtörtént. A szertartást Gyulai Endre püspök úr  és Soós Dénes az új plébánosunk végezte. Az igazi kemény munka ezután következett. A  munkát Király János Tiszaalpári kőműves mester irányította. A Baráti Kör vezetői, Balogh Péter bácsi és a plébános úr szinte napi kapcsolatban álltak egymással, így koordinálták a munkákat. Nagyon sok adomány érkezett a helyi lakosoktól, a Kossuth MgTsz-től, ( a lebontott "Sárga-tanyai"nagyszín tégláiból 30000db-t fel tudtak használni), távol élő ismeretlen emberektől, Csongrád Város Önkormányzatától, a   Szeged-Csanádi Püspökségtől, a megyei önkormányzattól, az EMKE kft- től Szegedről, a helyi  EFFEM HUNGARY kft-től, a Művelődésügyi Minisztériumtól, összesen: 542 adakozótól. Sokan a kétkezi munkájukat, munkagépeik segítségét ajánlották fel, míg végül felépült Isten háza az emberek között, ahogy a Szentírásban olvasható.

Hosszú, munkával telt évek után 2001. június 27-én, szerdán délután 3 órakor  Gyulai Endre felszentelte a bokrosiak új, gyönyörű templomát, az összefogás és az önzetlen munka szép bizonyítékát.

Legyen ennek az Isten házának minél több látogatója ! - Gyulai Endre püspök szavaival élve.

Felhasznált forrásmunkák:

Dudás Lajos : Templomaink 1991. március 29.

Dudás Lajos : Bokros tegnap és ma 2000.április 18.

Soós Dénes : Segíts magadon, az Isten is megsegít! ( Előkészületül a bokrosi templom szentelésre. )

Soós Dénes : Helyi templomtörténetek röviden 2002. június 30. Az első Szent László napi búcsú tiszteletére

Kádár Györgyné : Előimádkozók Bokroson

Szent József Plébánia Bokrosra vonatkozó hivatalos iratai

Dudás Lajos : Egy fel nem épült templom ( Hogyan fúrtak meg egy " monumentális " tervet? )

Bokros utca felől (2009. szeptember).

_{^{Fotó: Várszegi Tibor}}

A templom leírása röviden:

Hossza : 21 méter, szélessége :11 méter, a torony magassága a kereszttel együtt 20 méter.  A templom belső tere 114 négyzetméter, felette a kórus 26 négyzetméter. Először az ülőhelyeket székek biztosították, ma már fűthető padok állnak a hívők rendelkezésére. A padokat Szűcs László asztalos készítette. A templom összességében mintegy 100 fő befogadására alkalmas.

A két oldalszárny a sekrestyét és a közösségi termet foglalja magába. Kialakítottak még egy gyóntató fülkét és vizesblokkot is.

A templom fő helyét a miséző oltár és mögötte az oltárszekrény foglalja el. Fölötte templomunk védőszentjének Szent Lászlónak fából faragott szobra áll. Ezzel akartunk emléket állítani a volt Szent Lászlói területrész egykori iskolájának és miséző helyének, ahol évtizedeken keresztül  igen színvonalas  nevelés, tanítás és hitélet folyt a környélen lakók legnagyobb örömére.

Szent László királyunk szobrát Simmer Sándor fafaragó készítette.

A Szentélytől balra látható egy nagyméretű tölgyfakereszt, rajta fémből készült korpusz - Ohman Béla alkotása.

A harangokról tudjuk, hogy az eredeti kápolna melletti harangokat 1900-ban és 1906-ban öntették. Az első 96kg, a második 61kg volt. Mivel az Első Világháború idején mindkettőt elvitték hadi célokra, így 1922-ben a hívek, a Csongrád Bokrosparti és Gyójai Olvasókör és a Hangya Szövetkezet készíttetett egy 50kg-os harangot a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.A nagyobbik 1928-ban készült, felírata: Jézus szíve tiszteletére ajándékozta a Csongrád Bokrosparti  Hangya Szövetkezet és a Hívek. Ezek a harangok találhatók meg a templomunk tornyában, elektromos meghajtásúak, így jelzik a pontos időt reggel 6 órakor, délben és  este 8 órakor. Jelzik, ha halott van a településen és hívják szentmisére a híveket vasárnap és ünnepnapokon.
A kóruson digitális orgona van. Három manuálos játékasztallal, 53 regiszterrel és megszámlálhatatlan variációs lehetőséggel. Ilyen " Wersi Galaxis " elektromos orgona mindössze 5-6 van az országban.

A templomban  látható  Keresztelőkút Simmer Sándor fafaragó népművész munkája. A Keresztelőkút eperfából készült, három részre tagolható:

1.:  A keresztelőkút testet  áttört szőlőmotívum alkotja, amelynek kettős jelentése van. Az egyik Jézusnak az apostolokhoz intézett szavait tükrözi: Én vagyok a szőlőtőke, ti vagytok a vessző rajta. A másik jelentése  pedig az, hogy Bokros hagyományosan szőlőtermő vidék.

2.:  A medencetető, más néven kupola: 3 borda alkotja, jelképezve a Szentháromságot. A víz nem lefelé, hanem jelképesen felfelé folyik. Az elsó borda Jézust ábrázolja, a második Keresztelő Szent Jánost, amint Jézust megkereszteli, a harmadik borda pedig a Szentlelket galamb formájában.

3.:   A szenteltvíztartó medence

Az alkotás a Szentélytől jobbra látható. 

Templomunk másik nevezetessége az  egyedi és lehet, hogy első látásra szokatlan Keresztút, amely ezen a vidéken gyakran használt fűzfavesszőből és kukoricacsuhéból készült. Az országban ez a második ilyen alkotás. ( 2001-ben. A másik egy veszprémi család tulajdonában van.  )   Tartós és a környezetbe illő mestermunka. A templom belső, oldalsó falain láthatóak a stációk jellemző csuhészobrai. Nagyon sokan megcsodálták már a művészi alkotásokat. Készítette: Lakóné Vincze Ildikó szegedi csuhészobrász. 38 országba  kerültek csuhészobraiból. A szobrokat tartó vesszőkosárkák Böröczki Ágnes kosárfonó munkái. Mindketten a Dél-Tisza menti " Napsugaras Egyesület " tagjai.

A templom bejárata akadálymentesített, így az idősek és tolószékbe kényszerültek is könnyen bejuthatnak.

A templom előtti kő feszületet 1988-ban a szentév emlékére készítették és az akkori imaház kertjében állították fel.

Az Egyház Tanács tagjai voltak: Horváth V. László, Kapás Lajos,  Molnár Péter, Petróczi Mátyás, Buzder János, Kallai Dezsőné,

                                           Jelenleg: Juhász Istvánné és Lantos Jánosné 

A templomkertet szépen rendezték, parkosították, több helyen locsolási lehetőséget is biztosítottak. Szorgalmas hívek kezei ápolják és szépítik folyamatosan.

Hálás szívvel köszönjük mindenki munkáját, aki hozzájárult templomunk épüléséhez, szépüléséhez.

Buzder Lantos Lajosné

Gyojai utca felől (2009. szeptember).

^{Fotó: Várszegi Tibor}