Bejelentkezés
| Bokros története |
 |
 |
 |
|
1.A település nevének eredete:
A TELEPÜLÉS NEVÉNEK EREDETE 1266 táján BUCHUR néven említik, Az 1902-es Magyarország helységnévtára kiadványban találjuk legelőször a BOKROS PUSZTA és a BOKROS-PARTI TANYÁK elnevezést. Csánki Dezső említ Alpár és Csongrád közt egy BUKOR nevű helységet, közelebbi megjelölés nélkül. Nem kizárt, hogy a tágabb terület neve BUKROS, majd BOKROS egy Árpád-kori település nevét őrzi, amely a mai falutól Északra 1,5km-re a puszta peremén alakult ki. Más források szerint a település neve: Homok volt. (Homoki Kápolna, homokiak, Homoki Kápolnai Búcsú) Az 1900-as évek elején a Bukros még csak a pusztát jelentette. A FALU FEKVÉSE A falu és a hozzátartozó tanyavilág 8305kh, a Bokros puszta 2360kh. (A Tiszaalpárhoz tartozó puszta résszel együtt összesen 6000kh.) Csongrád megye legészakibb települése, a megye névadó városától 11km-re, Kiskunfélegyházától 24km-re található. Vasútállomása nincs, a környező településeket közúton lehet elérni. A falutól 2km-re Északra, a Tisza mellett terül el az Anonymus által selymes füvű legelőként említett puszta, amelynek egy része ma a Kiskunsági Nemzeti Park tulajdona. A többi magántulajdonba került.. 1920-tól a Csongrád-Bokrosi Legeltetési Társulat felügyelete alá tartozott.
Fele részben kaszáló, fele részben legelő volt. Szent György napjától- a kiveréstől, Szent Mihály napjáig a- behajtásig 1000-1200 állat legelt a pusztán (anyabarom, szűzbarom, ökörcsorda, ménes,) 200-300db falkánként.A juhászok több nyájat is legeltettek a pusztán. A bikás 4-6 db apaállatra vigyázott.A legeltetési társulat jegyzőkönyveiből tudjuk, nagyon komoly rét- és legelőgazdálkodás folyt.
Mámai Kiss István munkájában arról ír, hogy "A terület nagyban egészében része annak az Alpári mező néven ismert csatatérnek, amelyen a honfoglalás utolsó diadalmas ütközete lezajlott." A legújabb kutatások szerint az Alpár mezei csata csupán Anonymus meséje. Felemelő volt arra gondolni, hogy a magyar történelem meghatározó csatája zajlott a mi pusztánkon. Az artézi kutakat 1920-ban fúratták a pusztában, hogy a legeltetett állatok számára biztosítva legyen az itatás.
Itatnak a csikósok-hattérben a csőszház
A FALU KIALAKULÁSA RÉGÉSZETI LELETEK:
1913-14-ben létrehozták a Hangya Termelő-, Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetet "Ezen a területen élt a legtöbb őstermelő." - írta Dr Kiss István Csongrád megyei város közigazgatása c. munkájában 1935-ben. Ebben az évben kikövezték az addigi földutat Csongrád-Bokros-Kiskunfélegyháza között. Ettől kezdve indulhatott komoly fejlődésnek Bokros, amelyben továbbra is fontos szerepet töltött be a gazdakör. Csongrád külterületén a kiskunfélegyházi úttól északra eső tanyákkal együtt Bokrospart és Szőlők-köze számlálja a legtöbb lakost:2032 férfi, 1966 nő. Összesen: 3998 fő.Ebből ír-olvas 3007 (75,2%)fő.99% római katolikus.A bokrosi lakosság létszámának további alakulása:
1949-ben elkészült egy nagyobb templom terve, de az 1950-es évek államosítása következtében fellépő telekügyi vita miatt nem épült újjá a templom - egészen 2001-ig. 1950-ben a falurendezés idején az elemi iskola és a templom telek képezte a település központját. Itt keresztezi egymást a Csongrád-Kiskunfélegyháza valamint a Gyóját a pusztával összekötő Árpád vezér út. A település szerkezete úgynevezett sakktábla alaprajzú. Jóval később a fő utcával (Bokros utca ) párhuzamosan 6 utcát alakítottak ki. 1951-ben közigazgatási kirendeltség épült a központban, így már helyben is sor kerülhetett hivatalos ügyintézésre. Ekkor nyílt meg a helyi postahivatal a kirendeltség épületében. ( Nyári Sándorné-Kallai Julianna volt az első postavezető ) 1952: Megalakult az első TSz, a Hunyadi MgTsz 20 fővel, majd 1953: Alkotmány MgTsz 30 taggal.
 Szüreti felvonulás
Főként a tanyavilágban, de a faluban is majdnem mindenütt tartottak szarvasmarhát, lovat, birkát, sertést és baromfit.
A számosállatokat nyáron a pusztán legeltették, Szentgyörgy naptól - Szentmihály napjáig. Voltak évek, amikor a sertéseket kondába terelve hajtották le a pusztára
A fejés alkalmával találkoztak egymással a fejésre indulók, ekkor beszélték meg egymással a faluban történteket. Előfordult, hogy itt adtak egymásnak randevút a lányok és legények, esetleg még szerelmek is szövődtek.A pásztorok fából épített " cserényben " aludtak.
Kiverés után pár hétig a számadó gulyás (ő számolt el a gazdáknak az állataikkal) és a bojtárok (segéd gulyások) a szabadban őrizték éjszakánként is a gulyát és a ménest, amíg meg nem szokták helyüket az " álláson " a jószágok. Embert próbáló munka volt ez, főként zivatarok idején. Leginkább a csikósoknak jelentett kihívást, mert a szétszaladt ménest nagyon nehezen lehetett ismét összeterelni. Előfordult, hogy ilyenkor a lakosság segített befogni vagy visszaterelni a megriadt lovakat.
1954-ben körzeti megbízottat helyeztek a faluba, akinek szerencsére nem sok dolga akadt a gazdaköri bálokon történt virtuskodások megfékezésén kívül.1955 :Megindult az első autóbuszjárat Csongrád - Bokros- Kiskunfélegyháza között. Lakóépületek sora épült az út két oldalán. Sok családi ház az 1949-ben templom építés céljából hozatott, de engedély hiányában fel nem használt téglából épült fel. Szerződést kötött a Szent József Plébánia az építkezőkkel, miszerint vagy a tégla ellenértékét fizetik meg, vagy azonos számú és méretű téglát szállítanak majd vissza. 1956: az októberi események hozzánk is elértek. Hatalmas tömeg jelenlétében elégették a községházáról kihordott iratokat, forradalmi hangú beszédek hangzottak el. Megszűnt a " beszolgáltatás". A forradalom bukása után a szervezőket és a vezetőket börtönbüntetésre ítélték. A rendszerváltás után ezekért az évekért kárpótlást kaptak a bokrosi családok is. 1958: pékség nyílt a faluban,ahol messze földön híres, finom kenyeret sütöttek. Tűzoltó szertár létesült. Megszervezték a tűzfigyelő ügyeletet aratás idejére. Egy fából épített toronyból figyelték a határt.
Lajtos kocsi állt készenlétben a tűzoltásra, amelyet lóval vontattak (Ma mini ABC működik az épületben) 1960:Villamosították a települést Megalakult - "szelíd erőszakkal" - a Kossuth MgTsz. A kezdeti nehézségek után megszűnéséig háromszor volt kiváló termelőszövetkezet. Több üzemág működött, fő üzemágként mégis a szőlészetet és a kertészetet lehet megjelölni. Akkor még jelentős volt az állattenyésztés is. 1968-69 között 9 istállóból álló állattenyésztő telep létesült, 2 telephelyen. Ehhez kapcsolódott egy 6-7 évig működő tejház. 1981-től húsmarha tenyésztésére tértek át. Ezután a tej előállítását csak a háztáji gazdaságok biztosították. Ekkor a TSz állatállománya :1354db szarvasmarha, és 2880db juh volt. Mára ennek csak a töredéke található néhány vállalkozó gazdánál. Ekkor még szabadföldi kertészeti kultúrában termelték a zöldséget. ( káposztát, padlizsánt,vöröshagymát, dinnyét, pritaminpaprikát stb. )
A szőlészet-borászat nagy lendületet vett.Több száz hektár kordonos ültetvényt telepítettek. Kiváló szakemberekben sem volt hiány. Jól jövedelmezett a szőlőiskola is.Ugyanis Bokroson 1000 éves múlttal rendelkező hagyománya van a szőlőtermesztésnek. A Garam- Szentbenedeki Apátság alapító levelében I. Géza királyunk idejében,(1075 ben )arról olvashatunk, hogy Csongrád-Alpár-Kürt kiváló szőlőtermő terület volt. Főleg kadarkát termeltek, amely fajta a Balkánról került hozzánk. Szinte minden tanyához tartozott kisebb-nagyobb szőlőültetvény.,Kettős haszna volt a szőlőtelepítésnek: a futóhomok megkötése, más részt mivel a homok kiválón alkalmas szőlőtermesztésre filoxéra mentessége miatt, megélhetést biztosított a homoki emberek számára.A kenyér- és takarmánygabonát most már kombájnokkal aratták és csépelték. 1963: Megnyílt a Bokrosi Köztemető1962. megépült a park és a játszótér a falu központjában. A falu apraja- nagyja részt vett a cserjék és fák ültetésében.1965:Új élelmiszer ÁBC áruház kezdte meg működését. 1967:Felépült az orvosi rendelő. Megtörtént a még meglevő tanyák villamosítása. 1969: Hydroglóbusz létesült. Eddig az évig a központban működő artézi kút biztosította az ivóvizet, valamint a sok-sok ásottkút, amelyeknek a vize egyre szennyezettebbé vált a mezőgazdaság kemizálása miatt. 1970: Új emeletes iskolát építettek a régi elemi iskola mellé, amely 1973-tól kezdve óvodaként működött- napjainkban is működik. 1981-1983-1985. Három termálkútat fúrattak a puszta közelében, amelyeknek meleg vizével hatalmas -ma is létező- kertészeti telepet működtetnek. Ezen a fóliatelepen és a csaknem minden telken megtalálható fóliasátrakban termelik a hazai- és a külföldi piacokon egyaránt ismert, kiváló minőségű bokrosi paprikát, paradicsomot, kínai kelt, virágot stb.Szintén ebben az évben épült a kertészeti telep mellett a borkombinát. Mivel Bokros lakossága a zöldségtermesztés mellett kb.6oo ha szőlőtermő területtel is rendelkezett, ezért szükség volt egy nagyobb feldolgozó és bortároló létesítményre. A pince
Főként kékfrankost, kadarkát, ezerjót és a kövidinkát telepítettek. Ma már több, jó nevű borpince is található Bokroson. Tőlünk távol eső településekről is keresik a kiváló minőségű, homoki borainkat. Igaz ma a szőlőültetvény területe kb 250 ha-ra csökkent. A borkombinát mellett ugyanebben az évben építettek pálinkafőzdét is, ahol a környék gyümölcseit, de leginkább a törkölyt dolgozták fel.
A lakosság megkérdezése nélkül Csongrádhoz csatolták az addig önálló falut,.a III. Tiszai Vízlépcső tervezett megépítése miatt. A létesítmény ugyan nem készült el, de Bokros maradt városrész, a maga falusias jellegével, a várostól 11km-re. 1977-ben a lakosság kezdeményezésére bekötötték Bokrost a vezetékes telefonhálózatba. 1979: A TSz szárító és takarmánykeverő üzemet épített, ahol táptakarmányokat állítottak elő. 1988: lakossági önerő felhasználásával bekötötték a falut a vezetékes földgáz hálózatba 1984: februárban megalakult a Kossuth TSz nyugdíjasainak klubja. Vezetője Fazekas Imréné Emike néni volt. Fennállásáig a helyi TSz, majd később a polgármesteri hivatal támogatta a klub működését. Jelenleg a vezetője: Juhász Istvánné. Magas színvonalú, tartalmas programok alapján működött és ma is működik a klub. 1989 után egyetlen önkormányzati képviselő képviselte a falu ügyes-bajos dolgát a 17 csongrádi képviselő mellett. 1990: Megalakult a Bokrosi Baráti Kör, mint civilszervezet.Vezetésével illetve szervezésével teniszpálya épült, utcákat burkoltak. Támogatásukkal a nyugdíjas klubnak konvektorokat vettek, alapítványokat hoztak létre (Bokrosi Templomért, Egészséges Bokrosért). Ismét majálisokat szerveztek a pusztára május 1-én, mint a munka ünnepének hőskorában. (lásd: Délvilág 1993. május 3., 1994.május 2., 1996.május 2.) 1992. december 8.: vendégük volt Maksa Zoltán humorista, 1993. március 2. Berecz András néprajzkutató, mesemondó,.1993. január 29-én és március 6-án a Pitvarosi Honismereti Baráti Kör két vezetője, 1993. október 20-án vendégül látták az Erdélyi Magyarok Közművelődési Egyesületének 50 fős delegációját. Ez a találkozó mindannyiunkra mély érzelmi hatást gyakorolt.Ezek a rendezvények az akkori Csongrádi Művelődési Központ igazgatójával - Kovács Lászlónéval - közösen szerveződtek 1993. november 8: A Bokrosi Szent László Templom alapkövének letétele következett. Többszöri próbálkozás után sikerült az 1941-ben összedőlt templom helyébe újat építeni, amit 2001. június 28-án szenteltek fel. A gyönyörű Szent László templom a falu igazi szépsége lett, amely a lakosok összefogásának szimbóluma is egyben. A szertartást dr Gyulai Endre Megyéspüspök úr végezte.
1994: A Szegvár és vidéke Takarékszövetkezet megnyitotta Bokroson helyi fiókját. Ügyfelei: kisgyermekek (szüleik révén), diákok, aktív dolgozók, nyugdíjasok 2003: Lakossági hitelszerződéssel megvalósult a szennyvíz elvezetése. 2008 - ban akadály mentesítették és átalakították az orvosi rendelőt. Az orvosi ellátást helyi gyógyszertár is segíti.
|
Ma a hatalmas árvizek gyakran tengerré változtatják a pusztát, ahol az 1990-es években 15000 fős majálisokat szerveztek.
Cséplés a Petróczi családnál 1936. 
Családi szüret
Állattartás a tanyán 
Gulya a pusztán
Cserény 
Delel a ménes pihennek a csikósok
Parképítés , háttérben a tűzfigyelő torony 
Palánta nevelő kert a Tsz-ben
Szőlő felvásárlás a pincéhez
Tápkeverő és gépműhely
|
