|
2010. január 11. hétfő, 23:07 |
|
A farsang Magyarországon vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart, azaz "húshagyó keddig", vagy "hamvazószerdáig". Magyar elnevezése egyes kutatók szerint a német "faseln": fecsegni, fantáziálni, pajkosságot űzni szóból ered. Más elmélet szerint bajor-osztrák jövevényszó, a vaschang-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283-ból, bajor-osztrák adatokból ismerjük. Hazánkban - elsősorban német hatás eredményeként - a középkorra tehető a farsang kialakulása. Elterjedése 3 fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten német hatással kell számolni. Tovább a forráshoz |
|
2010. január 01. péntek, 15:29 |
|
más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését. A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról. Ezeknek a neveknek mind január 6-án van a névnapja. A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon.
Forrás és bővebben Wikipédia |
|
Miért január 1-jén kezdődik az újév? |
|
|
|
|
2010. január 01. péntek, 13:17 |
Hogy lehet, hogy az évkezdő dátum nem egységes mindenütt? Miért ünneplik az év kezdetét máskor a kínaiak, a zsidók és a mohamedánok? Ugye milyen meglepő, hogy a tél kellős közepén kezdjük az újévet? Egy-egy társadalomról rengeteget elárul, hogy melyik időszakot választotta az év kezdetéül. A naptári év számítása csillagászati tényeken alapul, azonban az év, a hónap és a nap kezdete, számításának alapja egy-egy kultúra sajátosságaitól, hagyományaitól függ. Minden olyan kultúra, amelyik felismeri az évszakok változását, megfigyeli a napfordulók időpontját, kiválaszt egy olyan időpontot, amikor a ciklus kezdődik. |
|
Bővebben...
|
|
2009. december 17. csütörtök, 22:32 |
|
Szeretettel meghívjuk
a 2009. december 21-én hétfőn 17 órakor rendezendő K A R Á C S O N Y I H A N G V E R S E N Y Ü N K R E,
amelynek helye a BOKROSI SZENT LÁSZLÓ TEMPLOM.
Közreműködnek: a Bokrosi Általános Iskola tanulói, Dr Botos József és családja, a Galli János Alapfokú Művészeti Iskola tanárai. A hangversennyel egy időben megtekinthetőek Adorjánné Koszorus Mária fafaragó alkotásai. Karácsonyi hangverseny (Boda Peti, 6. osztályos tanuló beszámolója) A Bokrosi Általános Iskola nevelőinek köszönhetően, a bokrosi Szent László templomban ünnepi hangverseny megrendezésére került sor 2009. dec. 21-én. A rendezvény megnyitójaként Ady Endre,,Karácsony’’ című versét hallhattuk Boda Péter és Kasuba Tamás előadásában. Ezután az iskola igazgatónője: Maszlagné Csüllög Erzsébet üdvözölte a megjelenteket. Ezt követően - szintén az ünnephez szorosan kapcsolódó - verseket hallhattak a vendégek Nagypál Fanni, Béni Barbara, Drozdik Ádám, Tukacs Vanda, Varga Sándor és Bártol Luca tolmácsolásában. A szívet melengető szavalatok után kezdetét vette a Galli János Alapfokú Művészeti Iskola tanárainak közreműködésével egy nagyon szép, színvonalas hangverseny. A zeneszámokat előadták: Antal Mónika fuvolán, Varga Márta és Vágó Vera furulyán, Muladi József orgonán, Petrik Zsuzsanna hegedűn, és hallhattuk Rajki Bence 8. osztályos tanuló szép harangjátékát. Azt est színesebbé tételéhez nagymértékben hozzájárult Dr. Botos József és családja előadásában a,,Betlehemi játékok” c. jelenet. A sok dallal, zenével, humorral fűszerezett játékuk csodálatos élményt nyújtott mindannyiunk számára. A hangversenyt az iskola kórusának gyönyörűen hangzó éneke zárta. A Szent Karácsony eljött, a Mennyből az angyal és a Pásztorok, pásztorok kezdetű karácsonyi énekeket betanította : Tóth Zoltánné. Az utóbbi kettőt velük együtt énekelte az ünneplő közönség is. A hitoktató teremben ezután megtekinthettük Adorjánné Koszorús Mária fafaragó vallásos témájú, szép alkotásait. Búcsúzóul minden megjelent vendég a tantestület által készített pogácsával indulhatott haza a zord, téli estében. Igazi adventi hangulat volt. Jó ötletnek bizonyult a hangverseny, élmény volt mindannyiunk számára. Köszönjük nevelőinknek a felkészítést és minden fellépőnek a közreműködést. Bízunk benne, hogy hagyományt teremtettünk és jövőre is együtt fogjuk köszönteni a Karácsonyt a bokrosi Szent László templomban.
Csongrád-Bokros, 2010. január 20. Boda Péter
|
|
2009. december 17. csütörtök, 22:55 |
|
Elérkezett ADVENT 4. vasárnapja. Ez az elcsendesülés ideje, hogy tiszta szívvel és tiszta lélekkel tudjuk várni az Üdvözítő érkezését. Arany vasárnap, az adventi koszorú 4. gyertyája meggyújtásának napja. Ma ADVENT harmadik vasárnapja és Luca napja van (december 13.), az adventi koszorú 3. gyertyája meggyújtásának napja, amely azt jelenti, hogy örvendezzünk, mert ez az örvendezés vasárnapja . A néphagyomány szerint ezen a napon kezdték készíteni a Luca-naptárt. A Karácsonyig tartó napok a jövő év hónapjainak időjárását jelzik. Amilyen a mai nap időjárása, olyan lesz január időjárása stb. Ma van ADVENT második vasárnapja. (december 6.) Elérkezett az adventi koszorú második gyertyájának meggyújtása, amely azt jelenti, hogy közeleg az Üdvözítő. Isten éltesse a Miklósokat névnapjuk alkalmából. A Mikulás története Ma van ADVENT első vasárnapja. (november 29.) Az első adventi koszorút 1860-ban a berlini árvaházban Johann Heinrich Wichern evangélikus lelkipásztor készítette. Egy kör alakú,abroncsos csilláron minden nap eggyel több gyertyát helyezett el, ezzel jelezve az idő múlását Karácsonyig. Ma már fenyőkoszorúval díszítjük templomainkat, otthonunkat, tereinket és négy gyertyával jelképezzük a négy adventi vasárnapot. Advent a karácsonyvárás, a közös készülődés ideje. Ma kell meggyújtani az első gyertyát. S Z E R ET E T N É L K Ü L N I N C S E N K A R Á C S O N Y
VÁRKONYI ISTVÁN VERSE
| Szeretet nélkül nincsen Karácsony, | Szent éjen a betlehemi pusztán | | hiába gyúl fény a fenyőágon, | Istengyermek szállt a földre tisztán | | hiába a fa csillogó éke, | Szeretetet s békét hozott nékünk, | | ha lelkünkben nincs szeretet s béke. | s mért hogy mégis gyűlöletben élünk? | | | | | Hiába zeng glóriát az ének, | Szeretet nélkül nincsen Karácsony, | | dallamai az égig nem érnek. | az Ige kell nékünk, hogy megváltson. | | Ha a szívben nincs megbocsájtás, | Ember embernek többé ne ártson - | | nincs Messiás és nincs megváltás. | hozzon igaz békét a Karácsony. |
|
|
Ma van LUCA napja (Dec.13.) |
|
|
|
|
2009. december 13. vasárnap, 10:21 |
|
Luca napja a Gergely-féle naptárreform előtt (1582) volt az év legrövidebb napja, sok helyen innen számították a nappalok hosszabbodását. Ilyenkor a nőknek nem volt szabad dolgozniuk, s aki ezt megszegte, azt Luca megbüntette. A tilalom napjának is nevezték: tilos volt tüzet gyújtani vagy varrni, mert büntetésből Luca bevarrta a tyúkok "tojókáját". Tilos volt kölcsönadni bármit is, mert az egy évre elvitte a szerencsét is, nem szabadott mosni, és innentől a kémény alá kötözött nyírfa seprűvel volt csak szabad söpörni egész karácsonyig.
|
|
Bővebben...
|
|
|